Buddhizmus
A buddhizmus alapítója Gautama Sziddhártha, egy kb. i. e. 560-ban, Nepálban született királyi herceg volt. Sziddhártha sok évi meditálás és imádkozás után elnyerte a megvilágosodást, azaz eljutott az élet alapigazságainak végső megértéséig. Ekkor kapta a Buddha címet (“Megvilágosodott”).
Buddha nem akarta, hogy istenként imádják. Azt tanította, hogy az emberek boldogabbak lennének, ha felelősséget vállalnának gondolataikért és tetteikért. Tanításai egyszerűen útmutatások voltak az élethez. Ma több mint 400 millió buddhista él a világon, legnagyobbrészt Ázsiában, bár a buddhizmus békés, szeretetteljes eszméi sok követőre találtak a nyugati országokban is.
Buddha élete
Bár Sziddhártha, apja pompás palotájában, a külvilágtól elzárva nőtt fel, mégis boldogtalan volt.
Végül kilovagolt a palotájából, s ez az út megváltoztatta az életét. Először egy öreg embert, aztán egy beteg embert, majd egy halott embert látott. Kérdéseire azt felelték, hogy az élet tele van ilyen szenvedésekkel. Végül megpillantott egy szegény szerzetest, akinek nem volt semmije, mégis nagyon elégedettnek tűnt. Sziddhártha megfogadta, hogy olyan lesz, mint a szerzetes, és örökre maga mögött hagyta a palotát. Sok-sok évnyi böjtölés és imádkozás után, az indiai Bodh Gaja városában, leült egy fa alá. Lehunyta szemét és meditálni kezdett. Amikor felnyitotta szemét tudta, hogy végre meglátta az igazságot, és megtalálta a szenvedésből kivezető utat.
Buddha tanítása
Buddha a megvilágosodás során rájött, hogy az emberek azért szenvednek, mert soha nem elégedettek azzal, amijük van, hanem mindig többet akarnak. Az embereknek új gondolkodás- és viselkedésmódot kell elsajátítaniuk. Buddha az első beszédében fektette le tanításának alapjait. A tanítás középpontjában a négy nemes igazság állt:
- Minden létezés szenvedés.
- A szenvedés oka a mohóság.
- A szenvedésnek véget lehet vetni.
- A szenvedés megszüntetéséhez vezető út a nyolc nemes ösvény.
A nyolc nemes ösvény középút a szélsőséges kényelem és a szélsőséges nélkülözés között. Nyolc lépcsőfoka segítségével az emberek bölcsebb, könyörületesebb életet élhetnek:
- Helyes megértés (Buddha tanításain keresztül).
- Helyes hozzáállás (pozitív gondolkodás).
- Helyes beszéd (a hazugság kerülése).
- Helyes cselekvés (mások segítése).
- Helyes megélhetés (hasznos munka végzése).
- Helyes erőfeszítés (jócselekedetek).
- Helyes törődés (gondolkodás a beszéd vagy cselekvés előtt).
- Helyes elmélkedés (a higgadt, boldog elme kialakítása).
Taoizmus
Taoizmus a konfucianizmus mellett Kína másik nagy autentikus ősi vallása. A három tanítás (konfucianizmus, taoizmus, buddhizmus) egyikeként jelentős mértékben befolyásolta a kínai kultúrát, filozófiát, politikát, gazdaságot, irodalmat, zenét, a kínai orvoslást, kémiát, a harcművészeteket, geográfiát és táplálkozástudományt. A kínai filozófiában az állandóan mozgó és szakadatlanul változó valóságot taónak (pinyin-ben dào) nevezik, és olyan kozmikus folyamatnak tekintik, amelyben minden dolog benne foglaltatik.
A tao a világ ősoka, ősprincípiuma, belőle keletkezett minden létező élő és élettelen. A buddhistákhoz hasonlóan a taoisták is úgy tartják, hogy nem kell ellenállni ennek a világot mozgásban tartó erőnek, hanem a cselekedeteinket kell hozzá igazítani. A taoista bölcs olyan valaki, aki „úszik a tao áramlásában”. Az európai felfogás egyaránt taoizmusnak nevezi a kínai ókori eredetű filozófiai irányzatot (dào jiā, tao csia) és a vele összefonódott népi vallást (dào jiào, tao csiao). A hagyomány szerinti alapítója Lao-ce (Lǎozǐ), tanainak továbbfejlesztője Zhuang Zhou (Csuang Csou). Eredetileg filozófiai iskolaként jött létre, de a népies misztikum a vallások szintjére emelte. Fő tanítása a kozmikus harmónia helyreállítása a természet és ember viszonyán keresztül.
Konfucianizmus
A kínai vallásosság fejlődésében, máig ható fordulatot hozott Konfucius vallási, etikai reformja, a Konfucianizmus kialakulása. A hagyomány szerint i.e. 550 és 480 között élt, és észak-kínai szülőföldjén magas állami, közhivatali méltóságokat viselt.
Tanító tevékenységében sajátosan keveredett a filozófiai-etikai elem, és a közvetlenül vallási mondandó. Nevéhez az utókor öt kanonikus könyvgyűjteményt kapcsol. Ezek tartalma zömében erkölcsi szabály, s részben tőle, részben tanítványaitól származnak.
Konfucius tanításának a középpontjában a helyes emberi cselekvések kérdése áll. Fő elve szerint ne tegyél olyat, amit nem akarsz, hogy mások tegyenek veled…
A helyes viselkedés vezet el az igazsághoz, az igazság győzelme pedig a társadalom legfontosabb érdeke.
A Konfucianizmus kiindulópontja a patriarchális társadalom. Király és szolga, apa és fiú viszonyában egyaránt az előbbiek bölcs útmutatásai és az utóbbiak engedelmes tettei a mértékadóak.
Az emberi bölcsesség forrása a múlt, a régiek tanulmányozása. E régiek is azt igazolják, hogy méltó emberi élet lényege a mindenben való mértékletesség, a szorgalom, a jóság és a kölcsönös tisztelet gyakorlása.
Különleges jelentőségű, hogy a Konfuciánus etika nem maradt meg az egyéni, erkölcsi létezés szabályozásánál, hanem kifinomult társadalom- és államelméleti nézeteket képvisel.
Társadalomelméleti kiindulópontja az, hogy a nép számára a fejedelmek fenntartása irányadó, és példamutató. Az uralom alapja szerinte a hadsereg, a táplálkozás, és a bizalom, amelyek közül az első kettő időről időre nélkülözhető, a bizalom azonban nélkülözhetetlen.
A Konfucianizmus osztja, az ősök tiszteletével kapcsolatos, közkeletű kínai nézeteket, s nem idegen tőle a hagyományos mitológia elveinek elfogadása, tudomásulvétele sem. Világképének a középpontjában a Tao áll, mint az állandóság, változatlanság elve. Ez szabja meg az égitestek mozgását csakúgy, mint az emberi tevékenység helyes elveit. Valójában a Tao itt nem egyéb, mint a konzervatívan felfogadott, örök erkölcsi törvény, a fiúi, állampolgári, házastársi és baráti hűség legfontosabb foglalata.
Különösen az Énekek könyve alapján, a Konfucianizmus az i.e. második századtól Kína államvallásává vált.
A Konfucianizmusban keveredik a bürokratikus konzervativizmus, a Taoizmus irracionális misztikájával, és a Buddhizmus szerteágazó hatásával, és a kínai Univerzalizmus etikájával. A Konfucianizmus, mint vallás, ma is egy tágabb keretet ad.
A Kínai Horoszkóp
Mi az a holdév?
A kínai asztrológusok a holdévek szerint számolnak és állítják össze egy-egy jegy jellemző vonásait. A kínai hold-kalendárium több ezer éves. Egy sima kínai ciklus 12 évig, egy teljes ciklus 60 esztendeig tart. A 12 év megkülönböztetéseként állatövi jegyeket használnak, s ezeket az öt elemmel (fém, tűz, föld, víz, fa) kombinálják. Az elemek 60 évenként, a jegyek pedig 12 évenként ismétlődnek. A hold-kalendárium szerint naponta, két óránként is változnak az állatjegyek.
Buddha és az állatövek nevei
Van egy legenda, mely szerint az állatövek úgy kapták nevüket, hogy Buddha egyszer találkozni kívánt a földön élő állatokkal. Tizenketten jelentek meg előtte, s ahogy elhaladtak előtte, annak sorrendjében neveztek el egy-egy évet. Patkány, Bivaly, Tigris, Macska, Sárkány, Kígyó, Ló, Kecske, Majom, Kakas, Kutya és Disznó. Az állatövi jegyeket összekapcsolják a felsorolt elemekkel. Az elemek, ill. uralkodó bolygóik pozitív (Yang) , illetve negatív (Yin) sugárzással rendelkeznek. A fém bolygója a Vénusz, a tűzé a Mars, a földé a a Szaturnusz, a vízé a Merkúr, és a fáé a a Jupiter.
Az elemek körforgása
Az elemek, megszakíthatatlan körforgásban alakulhatnak át egymásba. A fém megolvad, és a vízhez válik hasonlóvá, amit felisznak a fák gyökerei, a fából tűz lesz, a fa hamuvá válik, s eggyé lesz a földdel, s a földben keletkeznek és lelhetők fel a fémek. Az átalakulások során egyik elem uralja a másikat, pl. a fémet a tűz megolvasztja, a vizet a föld beszívja. Ezek a kölcsönhatások hatnak az emberek közötti kapcsolatokra, a tanulásra, a pályaválasztásra, megadják egy ember jellemzőit, karakterét.
A számításokat a 60 éves, a 12 éves, a napi ciklus váltakozása, a bolygók ráhatása alapján végzik. Az 1960-as év pl. a Patkányé, eleme a Fém és pozitív a sugárzása. Aki ez évben hajnali 4-kor született, akkor a napi felosztásban a négy óra a Tigrisé, tehát jellemére meghatározóak a Tigris jellemvonásai is.
A kínai horoszkópot jól kiegészíti az európai, ezek szerint a Vízöntő a Tigrisnek, a Halak a Nyúlnak, a Kos a Sárkánynak, a Bika a Kígyónak, az Ikrek a Lónak, a Rák a Kecskének, Az Oroszlán a Majomnak, a Szűz a Kakasnak, a Mérleg a Kutyának, a Skorpió a Disznónak, a Nyilas a Patkánynak, és a Bak a Bivalynak felel meg.